ELTE

1921 és 1950 között az Egyetem alapítójának, Pázmány Péter esztergomi
érseknek a nevét viselte. Az 1950-es átnevezés után az ELTE joga a tudományos
fokozatok adományozására megszűnt.

A szigorú szocializmus időszakában a felvételnél már nem feltétlenül a tanulmányi eredmény döntött, előtérbe került
a származás szerinti kategorizálás, ami a mai napig felemlegetett igazságtalansággal járt együtt. 1954-től önálló lett az ideológiai és az orosz nyelvi képzést végző Lenin Intézet, illetve 1953 és 1956 között két-két kisebb
karra bomlott fel a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultás. Az
1956-os forradalom a budapesti egyetemisták megmozdulásával kezdődött, éppen
ezért a forradalom leverése utáni megtorlás őket is sújtotta, méghozzá elég
szigorúan. Tovább a folytatáshoz →

ELTE

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, azaz az ELTE Magyarország egyik legrégebbi, és legnagyobb hírű
felsőoktatási intézménye, melyet Pázmány Péter esztergomi érsek alapított 1635-ben,
és a jezsuita rend irányítása alá helyezte Nagyszombat városában.

A mai Szlovákia területén lévő városból a jezsuita rend feloszlatása után 1777-ben
került Budára az egyetem, méghozzá a királyi palota területére. Az eredetileg
bölcsészeti, és teológiai karok mellé 1667-ben a jogi, majd 1769-ben az orvosi
kar került fel, a budai költözés után pedig speciális tanfolyamok formájában
megindult a hazai mérnökképzés, és Európában egyedülálló módon az állatorvosi
oktatás is helyet kapott az egyetemen. Az intézmény 1784-ben költözött át Pestre,
a mai helyére. Tovább a folytatáshoz →