Manapság a legkisebb adatközpontokra is csodaként tekintene a múlt század embere, a DoclerNet VPS rendszeréhez hasonló létesítmények azonban egy valaminek a közelébe sem érhetnek: az exaszintű gépeknek, amelyek hamarosan valósággá válhatnak az Egyesült Államokban.
Barack Obama még tavaly jelentette be, hogy a kormány támogatja a projektet, amely a szuperszámítógépek következő generációja, az exaszintű (exascale) szuperszámítógépek megvalósítását célozza.
Az Egyesült Államok ugyan nagyon jól szerepel a szuperszámítógépek listáján, a legtöbb gép az övék a legerősebbek között, a legerősebb gép ugyanakkor évek óta Kínáé.
Erre a pozícióra fáj a foga az amerikai kutatóknak, akik azt tervezik, hogy a korábbi nagy lépcsőnél, a petaszintű gépeknél (melyek 2008-ban öltöttek formát) ezerszer erősebb gépeket építenek.
2008-ban még úgy gondolták, hogy 2018-ra ez már megvalósul, jelenleg azonban 2023 a következő határidő. Végül olyan gépekkel dolgozhatnánk, amelyek 50-szer gyorsabbak, mint a jelenlegi 20 petaflopos rendszerek.
A nagyteljesítményű számítógépek olyan problémák megoldásában segédkeznek, mint a klímaváltozás, a globális időjárási rendszerek előre jelzése, univerzumunk múltjának kutatása vagy éppen a rákkutatás.
Nem véletlen, hogy az amerikai Energiaügyi Minisztérium pénzeli a projektet, hiszen az amerikai kormányt elsősorban az energiaügyek, a klímaváltozás és a biztonsági kérdések foglalkoztatják, ha a szuperszámítógépek felhasználásáról van szó.
A kutatásra összesen 300 millió dollárt költenek csak idén, a fejlesztés teljes költsége azonban 3 milliárd dollár is lehet, mire a projekt véget ér.
Persze a versenyben nincsenek egyedül: Kína is igyekszik a következő generációt kifejleszteni, két projektjük is fut, amely a 100 petaflopos rendszerek létrehozását célozza, és a közeljövőben bejelentésre készülnek. Nem váratlan tehát, hogy az amerikaiak idén még emeltek is s büdzsén.